2021. december 1., szerda

Úton, betegen



Most is csak féltemben írom e sorokat, helybéli szakképzetlen istenekhez imádkoztam pirinyó életemért, számkivetett, szélfútta kökénybokorhoz fohászkodtam, hittem, hatalma van minden teremtménynek, szóltam sárban heverő leveleknek, vigyázzanak, ha elesem, fejem be ne törjem, hátha még hazaérek, nincs kihez folyamodni, mindenki idegen, aki fent van, azért van ott, hogy ne legyen idelent.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése