2012. január 15., vasárnap

Bolond világ

Ne hagyd,
hogy így menjek el,
falak mellett járva,
mint gyáva, ki
mást nem érdemel,
ne hagyd,
hogy rámdudáljon
a város butája,
ha vernek,
vezess el,
nem tudnék visszaütni
e verssel,
látod a fényes pofákat,
egyik leg,
a másik legebb,
övék a világ,
a fésült öleb,
ne hagyd,
hogy így menjek el,
mikor se cél, se eszme,
csak megúnt utak,
ködökbe veszve,
ne hagyd,
hogy így menjek el,
sajnállak téged is,
kit nyomott a gond
miattam,
s nem róttad föl, semmiség,
mit adtam,
most bánhatod,
hogy nem vagy bolond,
s azt kérdezed, mint rég,
merre indulok,
s az útra mi kell,
ne hagyd,
hogy így menjek el.