Osztálytársak
voltunk
(az
intenzíven)
–Mennyi boldogságra van szüksége
egy embernek?
–Nekem elég, ha végig megyek a téren,
s csak kétszer esem el…
–Nem sok, ennyi elég neked?
–Bőven elég,
valaki mindig fölemel !
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése