Szertartás

 ( Az író temetése)

Feketén megvillant

sok fontos ember,

lehajtott fővel, szomorún,

midőn egy pántlikát

rakosgatott

a gyászra megfont koszorún.

Könnyű volt látni át

a hamisság résein :

úgy tettek,

mintha csak ők tudnák,

mi szép, s mik azok a

rút tettek,

amiket ők el nem követtek,

mulattak aztán

az esemény után,

ó, persze, okosan,

felejtve, hogy csupán

a dob, s harang különb

talán, ha hangosabb.

Bolond világ

Ne hagyd,

hogy így menjek el,

falak mellett járva,

mint gyáva, ki
mást nem érdemel,

ne hagyd,

hogy rámdudáljon

a város butája,

ha vernek,

vezess el,

nem tudnék visszaütni

e verssel,

látod a fényes pofákat,

egyik leg,

a másik legebb,

övék a világ,

a fésült öleb,

ne hagyd,

hogy így menjek el,

mikor se cél, se eszme,

csak megúnt utak,

ködökbe veszve,

ne hagyd,

hogy így menjek el,

sajnállak téged is,

kit nyomott a gond

miattam,

s nem róttad föl, semmiség,

mit adtam,

most bánhatod,

hogy nem vagy bolond,

s azt kérdezed, mint rég,

merre indulok,

s az útra mi kell,

ne hagyd,

hogy így menjek el.

Beszél ön agyarul?

Ma reggel hallom a tévében:

Az egészben az a baromian érdekes, hogy mi ketten emberileg is állatian jól megértjük egymást.

Ezt egy zeneszerző mondta. Úgy látszik, ő tud agyarul.

Vonat

(Cseke Gábornak,

egy képzelt vasúti

állomáson)

Úgy vagyok,

mint kifürkészett

gondolat,

mit valaki kitakart.

A vonat

is sejti, tudom,

honnan jön és merre tart,

ha tolat.

Két kicsi rajz

Páll Lajos

         1

Jó erősek

vásznaidon

a bivalyok,

Laji!

De mintha

széthúznának

a bivalyok,

Laji!

Ez ma nálad  

nemzeti jelleg?

-Mindig az volt,

nemcsak jelenleg,

mondaná most

Laji.

           2

Tőle is eltelt az idő,

abba szeretett bele,

háztetőbe, kapufába,

sőt, a kerítésbe,

nem fordul mostanába

a fehérnépek fele,

beszéli Korondon róla

a fehérnépek fele.

Kaján portré

Gálfalvi György                

láza lement még

uralkodása idején,

pedig nagy csatákon

lángolt,

főműve kettő:

egyik plakát, mely

hirdette, nyugdíjba vonul,

a másik maga,

Láng Zsolt.

Könyveit számlálja

félkézen,

fiókban lapulnak,

félkészen.

Öreg haiku

Az én koromban

problémát nem csinálok,

minden probléma.